A tartalék kapacitás rendelkezésre bocsátása olyan rendszerérdekű szolgáltatás, mely a rendelkezésre álló forgó vagy épített (készenlétben álló) tartalék kapacitást, továbbá az import igénybevételének lehetőségét jelenti. A készenlétben álló (stand by) kapacitások  felhasználására olyan teljesítményhiányt okozó üzemzavari helyzetekben kerülhet sor, amikor az egyensúly helyreállításához az igénybe vehető hazai teljesítmény, a többletteljesítmény, illetve a külföldi partnerekkel egyeztethető kisegítés sem elegendő. Ilyen esetekben a tartalék kapacitások igénybevételére a rendszerirányító MAVIR ZRt. Országos Diszpécser Szolgálata (ODSZ) ad utasítást.

A hazai villamosenergia-rendszer UCPTE (1998-tól UCTE – Union for the Co-ordination of Transmission of Electricity, Európai Villamosenergiai Rendszeregyesülés) csatlakozásáról folytatott tárgyalások során a 90-es évek elején megállapították, hogy erőműparkunk összetételéből hiányoznak az üzemzavar esetén gyorsan igénybe vehető tartalékkapacitások. Az együttműködő rendszeregyesülésben résztvevő rendszereknek – az UCTE előírásai szerint – készenlétben álló  tartalékkal is rendelkezniük kell. Ez  olyan, gyorsan – kb. 15 perc alatt – ténylegesen igénybe vehető tartalék kapacitás, amely a váratlanul kiesett teljesítmény ideiglenes pótlására szolgál, és mindaddig üzemben marad, amíg a hibát el nem hárították, vagy egyéb, az ezt pótló, más kapacitások a hálózatra fel nem csatlakoznak.

Az UCTE előírása szerint minden tagország villamosenergia-rendszere  készenlétben álló gyorsindítású  tartalék kapacitásának legalább a tagország rendszere legnagyobb blokkjának teljesítőképességével kell megegyeznie. Következésképpen a magyar villamosenergia-rendszernek, a paksi atomerőmű egy blokkjának mindenkori  teljesítőképességéhez (jelenleg 500 MW) hasonló nagyságú gyorsindítású erőmű kapacitást kellett létrehoznia.

A körültekintő telephely-kiválasztási eljárás eredményeként, a gyorsindítású gázturbinás erőművek hálózati csomópontok közelében, földrajzilag egymástól viszonylag távol – világbanki, illetve EIB hitel felhasználásával – épültek meg:

• Litéren a 400/132/35/20 kV-os, illetve Sajószögeden a 400/220/132 kV-os 1998-ban, egységenként maximálisan 155 MW teljesítménnyel, az alállomások melletti területeken, a nyugati illetve a keleti országrész legfontosabb hálózati csomópontjaiban;
• Lőrinciben 2000-ben, maximálisan 173 MW teljesítménnyel, – elsősorban a meglévő és részben hasznosítható erőművi infrastruktúrát, a gazdaságosságot, és a továbbfejleszthetőséget figyelembe véve – az egykori Mátravidéki Erőmű telephelyén;
• Ajkán 2011-ben, maximálisan 116 MW teljesítménnyel (2 db. 58 MW-os egységgel) – elsősorban a meglévő és üzemelő erőművi infrastruktúrát használva, a gazdaságosságot, és a továbbfejleszthetőséget figyelembe véve – az Bakonyi Erőmű telephelyének egy kisebb, leválasztott részén.

Litéri Erőmű látképe

Sajószögedi Erőmű látképe

A Litéri és Sajószögedi Gázturbinás Erőmű főberendezéseinek főbb műszaki adatai:

Gázturbina:

Generátor:

Főtranszformátor:

Lőrinci Erőmű látképe

A Lőrinci Gázturbinás Erőmű főberendezéseinek főbb műszaki adatai:

Gázturbina:

Generátor:

Főtranszformátor:

Bakonyi GT Erőmű látképe

A Bakonyi Gázturbinás Erőmű főberendezéseinek főbb műszaki adatai:

Gázturbina 1/2:

Generátor:

Főtranszformátor: